Oldal kiválasztása

“Tárgyiasítsd az elmét!” – tanítás Prashant Iyengartól

Bencze Attila Iyengar jóga oktató blogja
Iyengar jóga – kapcsolódás – önreflexió

‘Legyen az elme a megfigyelés tárgya!’

 

(Az interjúra 1998 augusztusában került sor a Ramamani Iyengar Memorial Yoga Institute falai között, Pune városában, Cathy Boyer, Corine Biria és Jean-Marie Perre közreműködésével. Az átiratot Christine Pierre készítette, szerkesztette Christine Pierre és Ivan Herger. Minden jog fenntartva © 2001. Prashant Iyengar)

Olvasni öröm, írni orvosság 
a szívnek-szellemnek

– Ma azt mondtad, “Tárgyiasítsd az elmét!” Kifejtenéd, mire utaltál ezzel a szokatlan instrukcióval?

Mi is egy tárgy? Tárgy, amit megismerhetsz, amelyet szemmel tartani és megfigyelni van módod; tárggyá lesz, és ismerni fogod. A jógában, amint azt mindannyian tudjátok, önmagad megismerése a cél, de hogyan valósíthatod ezt meg? Arra célzok, hogy túlontúl azonosulunk az elmével. Mikor az elme boldog, mi is boldogok vagyunk. Ha bánatos, mi magunk is szomorúak leszünk. Ha izgalmi állapotba kerül az elme, mi is nyomban izgulni kezdünk.

A jógapszichológia azt tanítja, csak az elme kerül izgalmi állapotba, csak és kizárólag az elme lesz levert. Az indiai filozófia hitrendszere – és maga a bölcs Patandzsali is – azt tartja, a lélektől idegen a fájdalom, öröm, veszteség, nyereség, siker, kudarc, szerencse, balszerencse.. E polaritások, dualitások nem az önvaló, nem a lélek osztályrészei, csupán az elme szintjén jelennek meg. Tehát, a napi ténykedésünk során annyira azonosulunk az elmével, hogy teljesen “elmévé leszünk”. A filozófia, a metafizika is azt mondja, nem az elme vagyunk, az elme csak eszköz. Nem a kezeid, nem a lábaid vagy. Azt mondod: “a karjaim, a lábaim, a testem, az elmém”. Azt is mondod, “az intelligenciám.” Vagy azt, “az elmém,” de eközben annyira azonosulsz az elmével, ahogy a szerelmes és a szeretett személy. Ha a szeretett személlyel történik valami, ha szenved, a szerelmes is agóniában van, mivel a két fél oly mértékben azonosul egymással.

“..ha meg akarod ismerni, tárgyként kell kezelned az elmét, és ezért van, hogy a jóga pszichológiája arra késztet, figyeld meg a tested, a légzésed és figyeld meg az elmédet is!”

Hasonlóképp, köztünk és az elme, az “én” és az elme között akkora ragaszkodás és “én-ség” jelenik meg, hogy úgy érezzük, minden ami az elmével történik, velünk történik. Ám a filozófia, a metafizika azt mondja, ez nem igaz. Ez itt az elméd, ez az egyik alkotórészeden belül az egyik eszközöd. Éppúgy, ahogy a lábad, a kezed, az agyad – hasonlóan, az elme is ugyanígy különbözik tőled, ahogy a végtagok, vagy a tested. Tehát, ha meg akarod ismerni az elmét, az egyetlen út, ha tárgyként szemléled. Csak tárgyakat ismerhetsz. Az alany, a szubjektum az aki megismerni képes. A szubjektumot nem ismerheted meg, ő a tudó. A tárgy ismerhető meg. Azaz, ha meg akarod ismerni, tárgyként kell kezelned az elmét, és ezért van, hogy a jóga pszichológiája arra késztet, figyeld meg a tested, a légzésed és figyeld meg az elmédet is. Mikor az elmét szemléled, a saját tudatodat, természetes, hogy tárgyiasul: és az elme tárgyként kezelésével magasabb rendű szubjektumot fejleszthetsz ki a folyamat eredményeképp.

A fiatal Prashant Iyengar az 1970-es években
forrás: https://www.facebook.com/SzkolaJogiSagar/
fotó: Julia Pedersen

Tegyük fel, hogy ‘A’ elme a megfigyelő és vele ismerhetsz dolgokat – a könyvet, az asztalt, a lócát, a hegyeket és a folyókat. Ám ekkor egyszerre ‘A’ elme lesz a megfigyelés tárgya és egy finomabb elme veszi át a szubjektum szerepét. Nevezzük ‘B’ elmének – most a ‘B’ elme a megfigyelő. Aztán, amint a ‘B’ elme vizsgálat tárgya lesz, felmerül egy ‘C’ elme. A mélyebb rétegekbe hatolás olyan, mint mikor a hagymát hámozod: újabb és újabb rétegeket találsz, s végül eljutsz a maghoz.

Az elme is olyan, akár a hagyma vagy a fokhagyma: le kell hántanod a külső borítást, a mélyebb rétegeket, hogy a belső lényeghez eljuthass. Így tárgyiasítod az elmét, hogy a finomabb rétegeket felszínre hozhasd. A ‘B’ elme lesz a tárgy, aztán a ‘C’ elme, s végül a legbelső maghoz, lényeghez jutsz. Így valósítható meg az ön-vizsgálat, az önvaló megértése – szvádhjája* – így kerülhetsz közelebb a mély rétegekhez. Ha tehát a test perifériájától a mély rétegek felé indulsz, elhagyva a testi elmét, a finomabb elme felé, egyre kifinomultabbá válik a tudat, és végül a belső lényeg felé haladhatsz. Ezért a jóga pszichológiájára jellemző az elme tárgyiasítása.

*szvádhjája: ‘Ön-vizsgálat – két aspektusa van: szent szövegek tanulmányozása az isteni bölcsesség és a morális ill. spirituális értékek megismerése végett, és a saját önvalónk megismerése, a testtől egészen a mély, belső ‘én’-ig’ (B. K. S. Iyengar: Light on the Yoga Sutras of Patanjali, Thorsons, 2002.)

Fordítás: Bencze Attila
Lektorálta: Dr. Drimál István, okleveles Iyengar jóga oktató, filozófus

Szeretnéd az elsők között olvasni az új írásokat? Kövess a Facebookon!